Vasárnapi ebéd, a menü: csirkepörkölt nokedlivel és tejfölös uborkasalátával, majd meggyes piskóta. Nézzük mi történik velünk és a csirkepörkölttel, miután belépünk a szépen terített étkezőbe.
Giulia Enders “Bélügyek” című könyve inspirált bennünket erre a bejegyzésre, aki humorral és tudományos alapossággal kalauzol el minket emésztőrendszerünk rejtelmeibe.
Tehát a paprikás csirke. Ránézünk a tányérunkra, beszippantjuk a gőzölgő étel illatát és agyunk veszi a jelet: ebéééd! … és már össze is fut a nyál a szánkban. A nyál előkészíti az ételt az emésztésre és megfelelő mennyiségű nedvességet ad a nyeléshez. A nyállal együtt a gyomorsav is elkezd termelődni.
Szánkba vesszük az első falatot. Testünk legerősebb izma az állkapocsizom, a legmozgékonyabb pedig a nyelv. Ha már a legek…a fogzománc pedig a legkeményebb anyag, amit az emberi test elő tud állítani. Ezek mind együtt dolgoznak azon, hogy a csirkepörköltet és a nokedlit a lehető legkisebb darabokban nyeljük le. Az 5000 éves múltra visszatekintő indiai ájurvéda orvosi iskola (és a magyar hagyomány is!) a lassú és alapos rágást tartja az erős és egészséges emésztés alapjának. A falatot kb. 30-szor ajánlatos megrágni!
Ezután nyelvünk kb. 20 ml-nyi ételpépet a lágyszájpad felé nyom, amely mint egy kapunyitó, úgy működik: amint érkezik az inger, automatikusan kezdődik a nyelés.
Egy falat kb. 5-10 másodperc alatt csúszik le a nyelőcsövön. Ahol a pép halad, ott a nyelőcső kitágul, ahol már elhaladt, ott azonnal visszaszűkül. Annyira jól működik ez a mechanizmus, hogy akár kézenállva is tudunk nyelni!
A csirkepörkölt a nyelőcső végén egy gyűrű formájú izmon kopogtat, az elernyed, így az étel a gyomorba pottyan. Ekkora a gyomor hintázni kezd, így az étel a gyomorfalnak ütközve kisebb darabokra esik szét. Mikor a gyomor hintázni kezd, a bél előrébb tolja a már benne lévő korábbi táplálékot, hogy helyet biztosítson az újnak.
A meggyes piskóta kb. 2 órát hintázik a gyomorsavban, a csirkepörkölt kicsit többet, de a marha egészen 6 órányi munkát is megkíván a gyomortól! A hintázás lényege, hogy minél apróbb részekre darabolódjon a falat, miközben a gyomorsav kémiai úton bontja tovább.
Ha a morzsalék eléri a 0.1 mm-et, becsúszik a gyomor kijáratához – ami egyben a vékonybél bejárata. Az egyszerű szénhidrátok, mint a nokedli vagy a meggyes piskóta gyorsan továbbjutnak a vékonybélbe. Ott megemésztődnek, hatásukra a vércukorszint emelkedik.
A fehérjéket és a zsírt a gyomor nem engedi át olyan könnyen a vékonybélbe – ezért érezzük magunkat telítettebbnek ezek fogyasztása után.
A vékonybélben történik az igazi emésztés. A nagyrészt hasnyálmirígyből és az epéből származó enzimek molekulákra bontják a gyomorsavval kevert, aprított táplálékot és a millió apró pici bélboholy gondoskodik róla, hogy minden tápanyag hasznosuljon.
Ha az enzimek termelődése zavart szenved, a szervezet nem tudja megemészteni az egyes tápanyagokat, és kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint például a hasi fájdalom, puffadás vagy hasmenés. Az emésztőenzimek hiánya miatti rossz emésztés nemcsak a tápanyagok rossz felszívódását okozhatja, hanem a rossz baktériumok elszaporodását is, mivel az emésztetlen, de nem rostszerű ételmaradékok megjelennek a vastagbélben. A nem kívánt baktériumok olyan méreganyagokat termelnek, amelyek károsítják egészségünket, ráadásul az emésztetlen élelmiszerek gyulladást válthatnak ki a belekben.
- Ha a tejcukorbontó enzim termelése áll le (7 éves kor után természetes folyamat), azt laktózérzékenységnek hívjuk.
- Ha a gyümölcscukor-bontó enzimé, akkor frukózintoleraciában szenvedünk.
- Ha a gluténbontó enzimé, akkor gluténérzékenység a bajunk.
- Ha az epénkkel van gond, akkor a zsír bontása ütközik akadályokba.
Egészséges emésztés esetén kb. 2 óra elteltével a teljes menü végigvonult a vékonybelen. Rostosabb húsok esetén ez akár 5 óra is lehet.
Az emésztés után kb. 1 órával a vékonybél nekiáll megtisztítani önmagát. Ekkor “korog a gyomrunk”, amit tévesen úgy érzékelünk, hogy ismét megéheztünk. Pedig ilyenkor érdemes hagyni egy kicsit a vékonybelet, had takarítson ki az előző étkezés után. Kb. fél óra és már végez is belső takarítónőnk. Aki folyamatosan nassol, nem hagyja a szervezetét levegőhöz jutni, az energia nagy része az emésztésre megy el. Sem takarítás, sem egyéb öngyógyító folyamatokra nincs lehetőség.
Este 6 óra körül van, a vasárnapi ebéd a vastagbelünkbe ért. Illetve abból már nem sok, mert nagy része felszívódott. Ami maradt, az csak némi rost a meggyből és az uborkából, emészthetetlen részecskék, valamint emésztőnedvek, amelyek az emésztés végére nagyrészt vissza fognak szívódni szervezetünkbe.
A vastagbél egy külön univerzum, itt él a bélflóránk 90%-a. A bélflóra baktériumokból áll, akik észveszejtően sokan vannak. Annyira sokan, hogy kb. 3x annyi bélbaktérium él a beleinkben, mint amennyi sejtből áll a teljes testünk!
Nagyon nem mindegy, hogy milyen táplálék jut el a bélflóránkhoz. Az egészséges bélflóra nagyrészt jó baktériumokból áll, melyek lebontják az emészthetetlen táplálékot, vitaminokat állítanak elő számunkra, mérgeket semlegesítenek, edzik az immunrendszerünket. Savakat, gázokat, zsírokat állítanak elő. Bélbaktériumaink óvnak minket, mégpedig úgy, hogy nem hagynak helyet a rossz baktériumoknak. Ezért is fontos, hogy benépesítsük beleinket a jó baktériumokkal – más néven probiotikumokkal! Ezekről bővebben ebben a cikkben olvashat!
A jó baktériumok az olyan rostokat szeretik, ami a zabban, brokkoliban, kelkáposztában, banánban, hagymában, lenmagban van. Ha sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű kenyeret eszünk (prebiotikumok – a jó baktériumok tápláléka) és gondoskodunk a jó baktériumok túlsúlyáról (probiotikumokkal – kapszulában, vagy fermentált ételekkel -> joghurt, savanyú káposzta, kimchi, kombucha, érlelt sajtok, aludttej, kovász) egész szervezetünk meghálálja – az immunrendszer, az emésztés, sőt még a hangulatunkra is komoly befolyással van az étkezésünk!
Az immunsejtjeink 80%-a is a vastagbélben él! Nagyon megterhelő munka az övék. A rossz baktériumokat fülön kell csípniük, míg a jó baktériumokkal barátkozniuk kell. Az immunsejtek a bélben gyakorlatoznak és csak akkor kerülhetnek a véráramba, ha már igen nagy biztonsággal meg tudják különböztetni a jót a rossztól, a saját sejteket a betolakodóktól.
Vissza az emésztéshez! Vasárnapi ebédünk maradványai legalább 12 órát töltenek a vastagbelünkben. Nőknek kicsit lassabb is lehet az emésztése, itt a vastagbélben töltött idő akár 2-3 nap is lehet.
Amint megtelik a vastagbél, érezzük az ingert, hogy itt az ideje üríteni.
Ez a rendszer is elképesztően érzékenyen és okosan van kitalálva. Egy kettős kapu zárja el a bélsárt a külvilágtól. Az első kapu érzékelőjén érezzük, hogy valami készülődik. Azt is meg tudjuk mondani, hogy gáz vagy valami más kívánkozik kifele. Mikor ez az inger eléri az agyat, mérlegeljük, hogy kiengedjük-e vagy nem alkalmas az időpont. Ha nagyon sürgős lenne a kiengedés, egyre hevesebb a kopogtatás, de van, hogy nem siet a rendszerünk, ráérősen kivárja a megfelelő pillanatot.
Mikor békésen el tudunk vonulni üríteni, a második kapu lép működésbe. Ezt tudatosan tudjuk kiengedni vagy bezárni.
Sajnos tabu övezi a kakilást, pedig nagyon fontos, hogy helyesen csináljuk. Az Ön fürdőszobájában is helyet foglaló wc csésze a 18. század végén született dizájntermék, és székelés szempontjából nem túl előnyös. A székelés természetes pozíciója ugyanis a guggolás. Guggolás közben a bél végső szakasza kiegyenesedik, az izmok a helyükön vannak, a székelés sima ügy. Ülve a bélszakasz megtörik, így az egész procedúra nehézkesebb és sok esetben nem ürül ki teljes mértékig a bélsár.
Aggodalomra semmi ok, nem kell kitépni a helyéről a wc csészét, csak egy kis sámlit kell a lábunk alá tenni székelés közben, ez biztosítja a guggoló pozíciót és a helyes székelést!
Reméljük a cikk elolvasása után Ön is jobban szereti a hasát! 🙂 Ha szeretne tenni érte pro-, és prebiotikumokkal, nézze meg ajánlónkat! 👇