Ahogy az autóutak elhasználódnak az évek és az autók súlya alatt, egy idő után az ereink is karbantartást igényelnek. Lehet, hogy lerakódások nehezítik a vér útját vagy túl nagy nyomás helyezkedik rájuk. Nyomás? Vérnyomás? Igen.
Amikor Ön ellátogat a háziorvoshoz, nagy a valószínűsége, hogy a vizsgálat egy vérnyomásméréssel kezdődik. Vérnyomáson azt a nyomást értjük, amelyet a vér érrendszerünk meghatározott helyein az artériák falára gyakorol.
Mi is történik pontosan, mikor háziorvosa megméri az Ön vérnyomását?
Először is felhelyezi az Ön felkarjára a vérnyomásmérő mandzsettát, amely kézi vagy automatikus pumpálással egyre jobban szorítja az Ön karját. Nem akarom megijeszteni, de ez a szorítás egészen addig fokozódik, míg végül egyáltalán nem folyik át már vér az Ön karján. Ebben a pillanatban lassan enged a szorításból, a visszatartott vére pedig nekicsapódik az ér falának. A nyomás, amit a vér az ér falára fejt ki a loccsanással, ez a vérnyomás szisztolés, felső értéke, ideális esetben 120 Hgmm. Az orvos tovább engedi ki a nyomást a mandzsettából, egészen addig, míg a vér újra akadálytalanul tud áramolni. Ekkor olvashatjuk le a diasztolés, alsó értéket, ami 70-80 Hgmm. Ha a vérnyomása tehát 120/80, akkor ez azt jelenti hogy az artériájában lévő nyomás maximum 120 és minimum 80 Hgmm.
Ez a nyomás tartósan jelen van az Ön ereiben, nem szükséges hozzá az elszorítás, ez csak a mérést segíti.
Ideális esetben 120/80 körül mozog az értéke.
140/90-nél enyhén magas vérnyomásról beszélünk,
160/100-nál már súlyosbodik a helyzet,
180/110-nél pedig súlyosan magas vérnyomásról beszélünk.
Az alacsony vérnyomásról általában kevés szó esik. Ennek az az oka, hogy alacsony vérnyomással 100 évig is el lehet élni. Az alacsony vérnyomással élők fáradékonyabbak és fázósabbak. Állapotukon leginkább sporttal és bőséges folyadékfogyasztással lehet javítani.
Miért veszélyes a tartósan magas vérnyomás?
Elsősorban azért, mert komoly megpróbáltatásnak teszi ki az ereket. A nagy erővel zúduló vér nagy nyomást fejt ki az érfalakra. A folyamatos terhelés miatt megsérül az artériák fala, apró sebek keletkeznek rajta. A sebhez fehérvérsejtek sietnek, de az érfalon már lerakódott zsírokat is elkezdik falni, akkora elánnal, hogy zsíros habos sejtekké alakulnak. A habos sejtek ezek után az erek bentlakásos vendégei maradnak, sőt magukhoz vonzzák a kalciumot, amitől elkezd kialakulni a mészlerakódás. Ez maga az érelmeszesedés. Ez két szempontból is nagyon veszélyes. Egyrészt rugalmatlanná teszi az ereket és szűkíti az átmérőjüket. A szűkebb ereken még nagyobb nyomással tud csak átáramolni a vér, ami a szívet is terheli és az érfalakrai is még nagyobb nyomást helyez.
Majd egyszer egy hirtelen vérnyomás kiugrástól lepattan az ér faláról a rárakódott mész, bekerül a véráramba és valahol elzáródást okozhat:
- ha a szívkoszorúérben, akkor szívinfarktusról beszélünk,
- ha az agyban, akkor agyvérzésről,
- ha a tüdőben, akkor tüdőembóliáról.
Ez a folyamat nem egyik percről a másikra történik, hosszú évek helytelen táplálkozása és mozgásszegény életmódja vezet ahhoz, hogy 40-50 éves kor körül bármi előjel nélkül beüt a krach. Bármi drámai előjel nélkül, hiszen a magas vérnyomás végig jelen volt, csak ez ma már annyira gyakori, hogy szinte törvényszerűnek számít.
Már túl késő vagy tehetek még valamit a szívemért?
Sohasem késő tenni az egészségért. Sőt, a magas vérnyomás lejtőjén visszafelé is vezet út. Kicsit rögös, kicsit munkás, de megéri végigjárni.
Ebben segít a témában hamarosan megjelenő újabb bejegyzésünk!